A tőzegáfonyát eddig csak aszalt formában ismertem. Mit mondjak, nem olcsó, furi az íze nyersen. Ropog a héja, száraz a belseje, azaz alig van leve és még savanyú is. De ahogy megfőztem a szívembe lopta magát, és valószínűleg a konyhámba is, végérvényesen.
Összesen fél kilónyit vettem. Amit ma készítettem belőle, az 35 dékát emésztett fel, lett belőle egyfajta szósz, amely illik vörös húsokhoz, és sült sajtokhoz is. Négy ebédhez elegendő, négy kicsi üveget töltöttem meg vele. Reményeim szerint holnap, vagy holnapután a maradék 15 dekából sütemény adalék lesz.
Hozzávalók:
2,5 dl víz
10 dkg kristálycukor
35 dkg tőzegáfonya
1 alma
6-7 dkg dió
1/2 cm gyömbér lereszelve
reszelt citrom és narancs héj
1 cm fahéj lereszelve
szerecsendió ízlés szerint
1-narancs leve
1/2 citrom leve
1/2 lila hagyma
A vizet felteszem a cukorral. Míg fel nem forr,a diót durvára vágom, az almát fél cm-es, és a hagymát nagyon apró kockára. Mikor forr a víz, beleteszem az áfonyát, a diót, a hagymát. Folyamatosan keverem, míg az áfonya meg nem puhul. Ekkor hozzáadom a fűszereket, a narancs és a citrom héját és levét. Kis üvegekbe merem, lezárom, és pár percre fejre állítom őket.
Nem bírtam megállni, és grilleztem mellé egy olívaolajjal meglocsolt, rozmaring levelekkel és borssal megszórt camambert sajtot. A rukkola salátát bekevertem olívaolajjal, citromlével, karikára vágott chili paprikával, sóztam borsoztam. Friss olívás bagettet ettem mellé. 🙂