Kisnagyfiam palacsintát kért. De ahhoz egyáltalán nem volt kedvem ebben a hőségben, hogy ebédet is főzzek, és még külön palacsintát is süssek. Aztán eszembe jutott a “ataif” palacsinta tésztája, amit olyan jól meglehet tölteni. Így elkészítettem egy sós változatot minden finomsággal felturbózva.

Hozzávalók:

(kb. 20 darab lesz belőle)

A palacsinta tésztához:

3,5 dl tej

1 kk cukor

1,5 dkg friss élesztő

18 dkg liszt

1 kk sütőpor

csipet só

a sütéshez némi vaj

Az élesztőt 0,5 dl langyos tejbe morzsolom, 10 perc alatt felfuttatom. (Villával alaposan össze szoktam keverni a tejjel, hogy homogén állagú legyen, és így futtatom, mert szép egyenletes a végeredmény.)

Míg kel a tészta, elkészítettem a tölteléket:

12,5 dkg mascarpone

10 dkg friss túró

7-10 dkg pucolt, durvára vágott pirított pisztácia

1 csomag “feketeerdei sonka”

só

A lisztet összekeverem a sütőporral és a sóval, hozzáadom a felfuttatott élesztőt, és a 3 dl tejjel jól összedolgozom, egy habverővel. Letakarom egy konyharuhával, egy óra hosszát pihentetem. A palacsinta korongokat így sütöm ki: Közepesen meleg serpenyőben pici vajat olvasztok, majd két evőkanál tésztát csorgatok bele, kb. 10 cm átmérőjű kört formázva. Csak az egyik oldalán sütöm. Akkor jó, ha felül bemattul, alul pedig szép pirosra sül.

A korongokat kisütöm, rögtön ráfektetem egy sonka felét, beleteszek egy kanál pisztáciás túrót, majd összeragasztom, úgy, hogy félkört formázok, és a találkozási pontoknál összenyomkodom, a két végét nyitva hagyom.

Tálaláskor adtam hozzá sült barackot, amit most sárgabarackból készítettem el.

Hát higgyétek el, mennyei ízorgia. 🙂 Nem utolsó sorban laktató is.